A párhuzamosok a végtelenben találkoznak, ez gondolom mindenki számára ismerős többé-kevésbé még az iskolapadból, azonban boncolgatta e már akárki is közületek a kérdést, vajon honnan tudják a tudósok, hogy a végtelen ténylegesen végtelen?Volt e bárki, aki ezt bizonyítottan, alá is támasztotta... nos, a válasz: egyelőre nem igazán, és elég sokan "rá is mentek" erre a gondolatra, elvesztették józan eszüket is, ugyanis ha jobban belegondol az ember, felfoghatatlan a végtelenség fogalma, talán mert annyira megfoghatatlan és megmérhetetlen. És ha már a végtelennél tartunk, mi az álláspont az eddig nagyon szerényen felfedezett világűr végtelenségével? Egyáltalán hogy a fenébe lehet ezt a végtelen űrt feltérképezni?És ami leginkább felborzolja a kedélyeket, vajon egyedül vagyunk a végtelen univerzumban, vagy vannak rajtunk kívül is életformák?Mindkettő egyformán félelmetes.
Élelmes tudósok kidolgoztak egy lehetséges módszert a feltérképezésre, mégpedig a HST (Hubble Űrteleszkópot), melyet viccesen a "Nép teleszkópjának" is neveznek. Egy igen bonyolult csillagászati műholdról beszélünk, mely az infra, ultra ibolya és a látható fény tartományaiban végez észleléseket. A szerkezet 1990-ben hagyta el a Földet a Discovery űrrepülővel és azóta is készíti a képeket a világűr fekete és végtelen részeiről.
Kiskorában azt hiszem, kevés kivétellel, de mindenki vágyott a csillagok közé, érdekelte vajon milyen lehet a kozmosz végtelenje, mely álmokat most pár kép segítségével talán elérhetőbbé teszünk. A képek nevei néha értelmetlennek tűnhetnek, de az azonosításuk a Ködök és Csillaghalmazok Új Általános Katalógusából származó NGC (New General Catalog of nebulae and star clusters) kezdetű betűk és számok elegye illetve a Messier katalógusból származnak.
1. A Föld atmoszférája, háttérben a Hold
2. NGC6188 - emissziós köd az Oltár csillagképben
3. M83 - Déli Szélkerék galaxis
4. NGC6888 - diffúz köd a Hattyú csillagképben
5. NGC1976 - Orion köd az Orion csillagképben
6. NGC4258 - Messier galaxis a Vadászebek csillagképben
7. M45 - Plejádok a Bika csillagképében
8. Három örvény galaxis
9. NGC6543 - Macskaszem köd a Sárkány csillagképében
10. A Tejút rendszer közepe
11. IC5070 - Pelikán köd a Hattyú csillagképében
12. IC1805 - Szív köd a Perzeuszban
13. IC4628 - Garnéla köd, az Antares (a Skorpió csillagkép legfényesebbje) csillagtól délre
14. E0102 - egy felrobbant szupernova maradványa a Kis Magellán Felhő galaxisban
15. NGC4038-39 - Csáp galaxis a Holló csillagképben
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.