A világ peremén című sorozatunk előző részében Ausztrália, Tasmania volt a helyszín, most, a leginkább motoros kánaánként számon tartott "skandináv világ pereme" a Nordkapp, magyarosabb nevén Északi fok következik. Nevében is tükrözi, ez lenne Európa legészakibb pontja, nevét pedig még 1554-ben Richard Chancellort-tól kapta,  miközben ő az északnyugati átjárót kereste.

Legismertebb, az évek során már szimbólummá vált turistalátványossága a Glóbusz emlékmű, turisztikai szempontból pedig egy kiváló célpont lehet.

Aki motorral tervezi az alig 3-4000km-es kis túrát, azoknak, tapasztaltabbak szerint, érdemes május végén vagy augusztusban menni, tekintettel a nagy esőzésekre a júniusi-júliusi hónapokban, és érdemes odafigyelni a helyiek jó tanácsaira.

Egy ilyen motoros túra során az illető nagy valószínűséggel találkozik majd olyan látványosságokkal, mint Prága gyönyörű utcái és sörözői finom kis knédlivel, esetleg aki Lengyelország felé veszi az irányt, annak a vadászházakkal tűzdelt, kellemes környezet, majd Tallinnál a komp átkelő, akik esetleg ráérősebbek és kicsit kerülnek, azoknak a Faro híd Dániában. Sokan vonatra teszik motorjukat a Bécs-Hamburg közötti "unalmas" autópálya szakaszok miatt, de ettől még óriási élmény lehet egy ilyen túra.

Mit gondoltok, megérne egy utat?

Naplemente a Glóbusznál, felgyorsítva

Így is indulhat az utazás motorral:

az odaúton is ennyi látnivaló, a teljesség igénye nélkül persze

Majd Skandináv földekre lépve ilyen látvány tárulhat elénk