Egy olyan témában írok nektek, ami megrázó és felkavaró lehet, de nem fordíthatjuk el a fejünket, csak azért mert ilyet vált ki.

Az életben előforduló számos betegség gyakran megnehezíti, vagy sajnálatos esetben el lehetetleníti egyesek érvényesülését, egyáltalán azt, hogy teljes életet élhessen,  egy ilyen közülük a Down szindróma.

Egy veleszületett betegség, genetikai mutáció, ami kromoszóma szinten jelenik meg és jár szomorú fizikai és szellemi visszamaradottságot okozó következményekkel. Aki ezek után is képes tovább olvasni, annak elárulom mi célja ennek a cikknek.

Valójában több dolog, de ezt a kettőt emelem ki:

az egyik, hogy a tudás nem fáj, attól, hogy tudunk róla, ismerjük, (ezáltal elképzelhető, hogy megfelelően tudunk reagálni bizonyos szituációkban) csak javunkra válhat a másik pedig, hogy lássuk, van szépség is a "szomorú helyzetek" mögött

A betegséget és az azzal való "együttélést" egy kedves, de nagyon szívszorító videón keresztül mutatom be nektek, aminek rövid története a következő:

Ana, a büszke mama éppen kisfiát Hernan-t, kutyájukat, Himalaya-t és közös "játékukat" filmezte, mikor történt a következő eset valahol Argentinában. A kutyus egy váratlan pillanatban a kislány vállára tette a kezét, mintha képzeletben azt mondaná: "Ne aggódj, minden rendben lesz". Az egész videó és ez a pillanat dominóként indítja meg az ember érzéseit, és azt hiszem nem vagyok vele egyedül, de megkönnyeztem a videót.

Ezek azok a pillanatok, és nyilván nem csak ezek, amikor kicsit elgondolkodik az ember arról, hogy az élet ajándék, és, hogy egy állat szemében (és reményeink szerint minden ember szemében is) a fogyatékos emberek is ugyanolyan értékes emberek, mint akármelyikünk a világon.

Sokféle magyarázatot lehetne a videóhoz fűzni, ki-ki szakmai, mások egyéb szempontok szerint vélekednek róla, mi azt mondjuk egyszerűen: megható.